Eltelt ismét egy év, újra karácsonyt ünnepelünk, sokat változtunk, fejlődtünk, bölcsebbek lettünk, de nemcsak mi magunk, hanem a környezetünk is megváltozott, hiszen ma először a József Attila Kollégiumban töltöttük együtt a karácsonyt.
De hol is van a karácsony igazán? Szabó T. Anna idézete adja meg a választ a kérdésre.
„A szívem mélyén mindig karácsony van. A szívemben rejtegetett zug, ahova visszajárok örülni, maga a karácsony.”
Rohanás, maratoni futás az adventi időszak, ajándékok beszerzése, némi idegeskedés, stressz jellemzi az ünnep előtti napjainkat. Az ajándékokban, az ünnepi forgatagban keressük a csodát, az örömöt, pedig valójában az ünnep, a karácsony, a csoda ott van legbelül, a szívünk legmélyebb és legrejtettebb zugában. Csak meg kell találnunk, el kell csendesednünk, picit befelé kell fordulnunk, hogy elérjük a karácsonyi ünnep misztériumát, a varázslatot, mely helytől függetlenül csakis bennünk lakozik. Nem fontos, hogy hol vagyunk, milyen helyszínen, a legfontosabb, hogy az ünnep mindig velünk van, csak meg kell tanulnunk figyelni rá, hallgatni rá, és elővenni néha ezt a láthatatlan és megfoghatatlan csodát.
Az idei tanévben ugyan nem a régi, retro kollégiumi menzán ünnepelünk, hanem a fiúkollégium színházteremében, amelyet mi, a Nemes Nagy Ágnes Kollégium dolgozói, tanárai, diákjai töltöttünk meg karácsonyi hangulattal, a csodával, mély érzésekkel, ünnepi műsorral, értékes és emlékezetes pillanatokkal. A legfontosabb, hogy együtt voltunk karácsonykor is mindannyian, egy nagy kollégiumi közösségként ünnepelhettünk, majd pedig együtt vacsorázhattunk az ünnepi díszekbe öltöztetett Károly János utcai új étteremben.
Székely Hajnal tanárnő csoportjának köszönhetően egy varázslatos színdarabbal ünnepeltünk karácsonykor. Takács Annamária tanárnő készítette az ünnepélyes, karácsonyi dekorációt a menzán. Köszönjük szépen a munkájukat!
