Szabolcsné Rebendics Ildikó tanárnő ismételten tartalmas programot szervezett a csoportjának, hiszen ezúttal a Bory-várhoz látogattak el a lányokkal. A tanárnő tyúkanyóként gyűjtötte maga köré az érdeklődő kollégista lányokat, s egy október eleji verőfényes délutánon meghódították együtt a vár impozáns épületét. 

A várat Bory Jenő (1879-1959) szobrászművész és építészmérnök, a Képzőművészeti Főiskola szobrász és a Műszaki Egyetem építész tanára építette, saját tervei és fantáziája alapján 40 nyáron keresztül, emléket emelve a hitvesi szeretetnek és művészi álmainak.

A várban sétálva a látogató lépten-nyomon érzékelheti, hogy az anyag, mely újra és újra visszaköszön, az nem más mint a beton. Egészen pontosan a Bory Jenő által preferált kvarcbeton. A huszadik század elején az építészetet megújító anyagként jelent meg a beton, s hazánkban egyik legelső alkalmazója éppen Bory Jenő volt. Ebből az anyagból készültek az ajtó- és ablaktokok, oszlopok, kupolák, korlátok és lépcsők, illetve a kerti díszkutak, medencék, szobrok és domborművek, a legkülönbözőbb méretben.

A várat benépesítette a kortárs művészek, valamint festőművész felesége, Komócsin Ilona (1885-1974) és saját műalkotásaival. A műteremben szobor- és képkiállítás nézhető meg. A Százoszlopos udvar árkádja alatt látható gipsz szobrok eredeti változatai az ország különböző településein ma is megtalálhatóak, bronzba öntve vagy márványba faragva. Az udvar hátsó részén, a Kápolnában a Hitvesi szeretet szobra várja a látogatókat.